Erre a napra azt gondoltuk, hogy délelőtt fog fújni a szél, de tévedtünk. Viszont meleg az lett, meghaladta a 42 fokot is. Black Rockban, látva a körülményeket az előadó terembe mentünk, ahol az "öreg" Luca Devoti jött előadást tartani. A mintegy másfél órás kötetlen, jó hangulatú diskurzus sokmindenre rámutatott, és sok kérdésünkre kaptunk választ. Persze nem volt marketing mentes az előadás, de nem is vártam. Mire véget ért, fújt valami, így kimentünk. Kint összeálltunk, és elindultunk kapurajttal felfelé. Nem sokáig tartott a szél, így abbahaygtuk a leeben kucorgást. Kimentünk a partra, majd 10 perc múlva kiért az OK mezőnye is, mitegy 30 hajóval. Én csak a VVSI tárolójában láttam ilyen gépeket ezelőtt. Egészen nagydarab egyének kepesztenek benne, de vannak csajok és idősebbek is. Az új gépek műanyagok, és szép karbon árbocuk van. Erős flottája van itt is.
A parton gyors zuhanyzás a só után. Igen, mert úgy kell vízre menni, hogy szűgyig begázolsz a vízbe ( idézet Sipos Pétertől, a szerk. ), berakod a kormányt és hajrá. Amikor kicsi a víz, van hogy 150 métert is kell gyalogolni a hajóval a hónod alatt, néha bokáig érő vízben. Zuhanyzás után irány az "ósün", mentem úszni egyet. Megkerültem a roncsot, fel is másztam rá. Közben kiderítettem, hogy ez nem tengeralattjáró, hanem hajó volt anno. A víz kellemes volt, 22 fok körül, hűsítő a dög melegben.
Száradás képpen állításokat mértem a hajómon, és hátsó él feszesség skálát készítettem magamnak, a könnyebb állíthatóság és átláthatóság jegyében. Majd hazafelé vettük az irányt, és ettünk a taipei étteremben. Vásárlás, haza, majd készülés. Brassóival és paradicsomsalátával vártuk mai vendégeinket, akik azok voltak, akik eddig vendégül láttak minket. Jól éreztük magunkat az este, de az alvás nem esett nehezemre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése